Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Ön itt jár: > >

Kanadai whisky kínálatunk

Bár a kanadai whisky rendszerint kevésbé ismert, mint skót vagy ír társai, mégis igen fontos kategóriát képviselnek ezen italok körében. Ez nem véletlen, hiszen igen komoly törvények vonatkoznak arra, hogy mit nevezhetnek hivatalosan kanadai whisky-nek. Ezek a rendszerint kevert italok kifejezetten lágy jegyeket mutatnak, így sokan nevezik őket barna vodkának is. Félreértés ne essék, ennek ellenére whisky-ről van szó! Rendszerint rozs - , valamint kukoricapárlatok adják az alapját ezeknek a nedűknek.

Nem véletlen, hogy ilyen stabil lábakon áll a kanadai whiskygyártás, ugyanis ebben az országban mindössze egyetlen egyszer volt szesztilalom 1916–17-ben, amikor a szabályok szerint kizárólag katonai, orvosi, tudományos, valamint ipari célokra lehetett szeszesitalt előállítani. Ezen a rövid időszakon kívül szabad volt a pálya az alkoholgyártás területén. Nem csoda tehát, hogy Kanada volt a 30-as évek elején Amerika legnagyobb „whisky beszállítója”. Látható tehát, hogy nem csak az íze, de a története sem hétköznapi ezeknek az italoknak, amelyet biztosan nagyon fogsz kedvelni, különösen akkor, ha alapvetően nem vagy oda a markáns ízvilágért.

Annak idején, mikor az Amerikai Egyesült Államokba és Kanadába megérkeztek az első skót és ír bevándorlók és velük együtt a whiskygyártás tudománya is, az igen nagy hatással volt mindkét országra. Ha csak azt mondjuk, hogy az 1840-es években már több mint kétszáz főzde működött Kanadában, igen sokat el is árultunk arról, milyen hamar tett szert a párlat igen nagyon népszerűségre.

Valójában az előállításnak gyakorlati haszna is volt, hiszen míg az egyik oldalon a fogyasztók élvezhették a finom párlatok minden pozitívumát, addig a másik oldalon a malomtulajdonosok is örülhettek, ugyanis sokkal könnyebben tudták a szeszfőzésre szánt gabona végtermékét kezelni, egyszerű volt szállítani, ráadásul nem kellett amiatt sem aggódni, hogy esetleg megromlik. Nem csoda tehát, hogy a mai napig töretlen sikere van a kanadai whisky-nek.

Az elmúlt sok évtized során végig folyamatosan bővült a whisky iparág, egyedül a 2. világháború alatt volt egy kis megtorpanás, amikor a termelést át kellett állítani az ipari alkohol gyártására. Azóta viszont ismét újult erővel megy minden, habár az amerikai piacon változtak kissé az ízlések, egyre inkább más italfajták, például a vodka felé kezdtek fordulni. Ez nem érintette túl jól a kanadai lepárlókat, ám kétségkívül megvolt az az előnye is, hogy jóval tovább tudták a hordókban érlelni a nedűt.

Milyen kanadai whisky fajták léteznek?

A kanadai párlatok fő alapanyagai rendszerint a rozs, az árpa, valamint igen jelentős mennyiségben a kukorica. Az utóbbit jó ideig jellemzően az Amerikai Egyesült Államokból importálták, ám mára egyre több a hazai termény is, amelyből elállíthatja a gyártó az úgynevezett alapwhisky-t, amelyhez később a többi fajtából is kevernek bizonyos mennyiséget. Mint ahogy más nemzetek párlatai esetében, itt is azon van a hangsúly, mennyi ideig pihent az ital a hordóban, mielőtt palackba került volna így az egészen lágy karakterrel rendelkező és világosabb színű, három éven keresztül érlelt italoktól kezdve a több esztendőt pihenéssel töltő tételekig számos variációt találsz a kínálatban. A szabályozás elég laza, a legfontosabb szempontok, hogy legalább 40 fokos legyen, minimum három évig kell hordóban érlelni és tartalmaznia kell karamellt is.

 A szabályozás külön kitér arra, hogy a gabonának érettnek, egészségesnek és édesnek kell lennie, amelyet rendszerint addig szárítanak, amíg mindössze 14% nedvességtartalom marad benne.

Hogy készül a kanadai whisky?

Jellegzetes, egyedi ízét a rozsmaláta adja, amelyet más államokban egyébként árpából készítenek és egészen eltérő ízvilágot alakítanak ki vele. Az erjesztést élesztő hozzáadásával érik el. Mivel többféle tenyészettel dolgoznak, a gyártók különböző ízárnyalatokat képesek elérni a segítségével. Ezt a műveletet követi a lepárlás, amelyet speciális lepárlóoszlopokkal végeznek el és ilyenkor kerül az alapitalhoz az úgynevezett ízesítő whisky-k is.

Ezen a ponton „pihenni küldik” az italt tölgyfahordókba, amelyben a kanadai törvények szerint legalább három esztendőn keresztül kell érlelődnie, ám igen sok fajtát akár hat- nyolc éven keresztül is itt tartanak. Ezt nevezik első érlelésnek, ami után az ital keverőkádakba kerül, ahol megtörténik a keverés más, eltérő évjáratú whisky-kkel. Ez a titka annak, hogy bármilyen évjáratú italt is veszel le a polcról, a minősége mindig ugyanolyan.

Természetesen a palackba töltés előtt még néhány hónapig hagyják összeérni az ízeket egy újabb hordóban, viszont ha kóstoltál már kanadai whisky-t, te tudod a legjobban, hogy érdemes várni arra, hogy elkészüljön a végleges ital.