Miből lesz a cserebogár, pontosabban a fehér rum?
A nádcukor gyártása során nagy mennyiségű melasz marad fenn, s hogy ez miért érdekes a fehér rum kontextusában?
Egyszerű: a mesterek ezt a melaszt használják fel a rum előállítása során, de olykor közvetlenül a cukornád levét erjesztik, hogy aztán a lepárlás után kezdetét vehesse a tölgyfahordós érlelés. A karamelles színezés sem ritka, a hagyományos rum előállítása esetén. Minimum 37,5%-os nedűről van szó, de egyes gyártók 60%-kal büszkélkedő cseppeket is palackba zárnak.
A felhasználását illetően széles a spektrum: rengeteg koktél elhagyhatatlan alapanyaga, de a konyhában is jó szolgálatot tehet. Érdekes, de egykor az arany, sötétebb verziókat leginkább önmagukban fogyasztották vagy a gasztronómiában alkalmazták, ám ma már ezek a variánsok is kedvelt koktél összetevők. Természetesen az idős rumok más kategóriába esnek, ezek azok a típusú nedűk, melyeket hosszan érleltek, s éppen ezért tisztán vagy jéggel fogyasztva is magas élvezeti értékkel bírnak, némileg a whiskyhez hasonlítva. A históriás kötetek is elismerik a rum értékét, hiszen annak idején a kalózok időszakában, a rabszolgatartás fénykorában vagy éppen felkelések idején konkrétan fizetőeszköznek használták.
A fehér rum minden kortya mámorító! Ha szereted ezt az égetett szeszt, akkor neked nem kell bemutatni a karakterében összpontosuló előnyöket. Minden egyes cseppjében érezhető a melasz lágysága, ám ott van az erőteljes, alkoholos dominancia is, mely kettős megalkotja az egyet, a tökéleteset, magát a rumot. Ha otthonod kamrájában tartasz néhány üveggel, akkor azon túl, hogy pazar koktélokat remekelhetsz a segítségével, magában is kortyolgathatod, sőt a gasztronómiai értékeit is fedő alá hozhatod.
